Jászszentlászlói Helyi Értéktár

A 2012. évi XXX. törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról úgy rendelkezik, hogy az összetartozás, az egység és a nemzeti tudat erősítése érdekében nemzetünk értékeit össze kell gyűjteni, dokumentálni, az értékvédelem alapjául szolgáló dokumentációt a szigorú nyilvántartás és kutathatóság szabályai szerint meg kell őrizni, az értékeket pedig ápolni, védelmezni és támogatni kell. Örökségünket, a magyar kultúra évezredes értékeit, a magyarság szellemi és anyagi alkotásait, ember alkotta és természet adta értékeit átfogó értéktárban érdemes összesíteni. Ezek alapja a Helyi Értéktárak összessége, amelynek jászszentlászlói elemeit alább olvashatja:

Agrár- és élelmiszergazdaság

  • Sallai Istvánné – lángos készítő

A településen élők régi hagyomány szerint készítik a lángost otthoni fogyasztásra.  Sallainé Ica lángosa különösen nagy sikert arat hazai és testvértelepülési rendezvényeken.

 

  • Eördögh András hagyományos paraszti gazdasága és a Kunfakó lófajta - a Megyei Értéktárnak is tagja!

Gazdaságában az állattartás és a földművelés szerves egységet képez, emellett foglalkozik a Kunfakó tenyésztéssel.  A földművelésben vetésforgóban termel, a kapás, a kalászos és a pillangós növények váltják egymást birtokán, műtrágya helyett szerves trágyát használ. A biogazdaságban gabonát is termeszt, melyet saját hengerszék malomban őrölnek teljes kiőrlésű lisztté. A lisztből száraz tésztát is készítenek, de saját fatüzelésű kemencében friss házi kenyeret is sütnek. Terem itt még biorozs, tönkölybúza, valamint amarant, mely nemesített disznóparéj. Nevelnek szürke marhát és mangalicákat, illetve ludakat, pulykákat, gyöngytyúkokat is tart táp és antibiotikum nélkül a gazda.

Eördögh András nevéhez köthető a kunfakó lófajta kitenyésztése, mely állománynak apai oldala egy kiváló alkatú, átütő örökítő anyagú lengyel konyik mén volt. Ezzel a ménnel fedeztettek arab telivér,

  • Kiss Gáborné – sajtok, tejtermékek
     

    A Kiss házaspár Jászszentlászlón több mint húsz éve foglalkozik állattenyésztéssel, ám Kiss Gáborné Gyöngyi csak főállása elvesztése után kezdett tejfeldolgozásba. A könyvekből származó tudást és recepteket maga formálta a gyakorlatban, kísérletezett, hallgatott vásárlói visszajelzéseire, így alakult ki saját receptúrája. A tejföl, túró és különböző sajtok alapanyaga mindig a jó minőségű, friss tej, amit higiénikus körülmények között dolgoz fel, majd árusít. A kiskunfélegyházi piacon hetente háromszor, míg Jászszentlászlón csütörtökönként találhatjuk meg erre a célra átalakított kocsija mellett.

     

  • Csúriné Süli Erika – mézes termékek

Csúri Péter 1996-ban kezdett el méhészettel foglalkozni, majd a méhcsaládok számának növekedésével egyre többször felesége is besegített a körülöttük szükséges feladatok ellátásába. Saját kiszerelésű mézkülönlegességeket, mézes termékeket 2012 óta készít. Elsősorban a ház körül megtermett diót, mogyorót, aszalt szilvát, levendulát, bodzát helyezi mézágyra és teszi takaros üvegekbe. Erre a célra csak akácmézet használ. Őstermelőként főleg otthon keresték fel vevői, 2014 óta már vásárokra, bemutatókra, kóstoltatásra is viszi mézes portékáit.

 

 
Ipari és műszaki megoldások

Tárogató fúvókát nem lehet kapni üzletekben, mert speciális megmunkálást igényel, nem tömegcikk. Sándor már első tárogatójának kézhezvételekor is érdeklődött a fúvókák iránt, és műanyagipari szakmájából adódóan nem a megszokott műanyaggal, hanem a fa, fém és bakelit ilyen irányú felhasználásával kezdett kísérletezni. A legjobban sikerült bakelit darabok után is folyamatosan csiszolta technikáját, amihez a hangszeren való játék is nagy segítségére van. Gyakorlati tapasztalatait, a hangok finomságát, a hangszer megszólalásának apró különbségeit is fel tudja használni a gyártástechnológia finomítására. Ebből fakadóan már nem csak a tárogatós találkozók résztvevői, hanem egyre több profi zenész is felfigyelt munkájára. Hazánkban 2-3 ember készít ilyen fúvókákat, egyikük a Jászszentlászlón élő Szunyi Sándor, akinek termékeit az országhatáron túlra is szívesen viszik a tárogatóművészek.


Épített környezet

  • Volt hangszövetkezeti bolt épülete (Hunyadi u. 8.)

 

  • Közösségi ház Cs. Fekete István módos gazda egykori háza (Rákóczi u. 20.)

Az 1910-es években épült szecessziós stílusú épületben Cs. Fekete István módos gazda lakott. 1949. után államosították, majd a Magyar Kommunista Párt később pedig a Magyar Szocialista Munkás Párt használatában volt. 1990-től idősek napközi otthonaként működött. Napjainkban a Helytörténeti és Faluvédő Egyesület működik az épületben, illetve itt zajlanak a Hangász Együttes próbái is.

 

 

  • Római Katolikus Parókia épülete (Alkotmány u. 11.)

Az egyházmegyei főpásztor 1913. május 1-től Szabados Gyulát azzal a megbízatással helyezte ki községünkbe, hogy szervezze meg az önálló egyházközséget és a plébániai javadalmat. A pap már ebben az évben hozzá is fogott a feladatához. A telket az egyházközség Terbe Kálmán községi főbírótól vásárolta meg. 1913-ban megkezdték a parókia építését, ami 1914. tavaszán el is készült. Az épület art-deco stílusban épült és napjainkig is parókiaként működik.

 

 

  • Római Katolikus Templom

A községet újranépesítő lakosság számára fontos volt, hogy saját templomuk legyen, ezáltal a XIX. század utolsó évtizedében megindult a templomépítési mozgalom, amelynek eredményeként a település 44 polgára erkölcsi és anyagi felelősséget vállalt a templomépítés költségeinek fedezésére. Ők alkották a Templomépítő Bizottságot, tagjainak névsorát a templom bejáratánál egy márványtáblába vésték, ma is ott olvasható. Ezt követően megindult a gyűjtés és az adakozás, mely olyan szép eredménnyel járt, hogy a bizottság már 1901-ben kitűzte a pályázatot a templom terveire. Az épületet Ranszky Mihály kiskunfélegyházi vállalkozó építette. 1902. július 27-én fényes külsőségek között került sor a felszentelésre, a templomot Kiss Boldizsár kiskunfélegyházi esperes plébános avatta fel. A tornyot díszítő gömböt és keresztet a nagy ünnepség alkalmával húzták a magasba. A gömbben okmányt helyeztek el, amely a templomépítés történetét, és az építés körül érdemeket szerzett bizottság, valamint az adományozók névsorát tartalmazza.

1929-ben szükségessé vált a templom átépítése. A torony kivételével az egész épületet átalakították, megnagyobbították. A munkálatok már 1928 őszén megkezdődtek, és 1929 nyarán befejeződtek. Nagyobb tatarozásra, felújításra ezt követően csak a nyolcvanas években került sor.

 

  • Győrök ház (Dózsa Gy. u. 6.)

 

  • Volt jegyzői szolgálati lakás (Kossuth u. 5.)

 

Horváth László vegyeskereskedése (Rákóczi u. 46.)

Slezák Antal háza (Vörösmarty u. 3.)

Mindhárom épület az art deco stílusában épült az 1910-es években és módos gazda háza volt. A Helytörténeti és Faluvédő Egyesület fontosnak tartja a régi épületek eredeti formájának megőrzését, az eredeti falukép helyreállítását, köztük ezeket az épületeket is védendőnek tartja. Eredetihez hasonló felújításuk ugyan költségesebb, ám örömteli lenne, hiszen így megőrizhetnénk az utókornak is ezeket a századfordulón, nagy gonddal és a kiválóságra való törekvéssel keletkezett épületeket és szellemiségüket.

Egykori Bóna féle kocsma – ma Presszó épülete (Petőfi u. 2.)

Csomor József háza (Temető u. 5.)

 

Kulturális örökség

  • Ország László versei

Ország László versei az élet minden területét érintik, kezdve saját faluja mindennapjaival. Költeményei felölelik a család, a természet, a szerelem, a szeretet, a csalódás, a barátok, az évszakok, a gyász, az ünnepek, a búcsú témaköreit. Műveit szívesen felolvassa különböző rendezvényeken, sőt kérésre új verset is ír az adott alkalomra.

„Fátylat von a napra a hűsít, gyors eső,

A záportól felfrissül a föld, a levegő.

Villám cikázik, majd a felhő máris tovaszáll,

A nap még visszanéz, ahogy estbe jár.”


  • Szépe Ferenc – huszár hagyományok ápolása

    Régi, nemzetközileg elismert magyar katonai fegyvernem képviselői a huszárok. Hazánkban ma már csak hagyományőrző csoportok ápolják és hirdetik a középkori csapatok dicsőségét. Szépe Ferenc jászszentlászlói hagyományőrző, aki társaival együtt rendszeresen díszőrséget áll a községi rendezvényeken és így is emeli azok fényét huszár egyenruhában.

     

     

     

  • Csenki Gábor - hagyományápolás népdalok, nóták útján

Csenki Gábor vállalkozása mellett, szabad idejében szívesen vesz részt kulturális programokban. Ősi örökségünk – a magyar nóta – a szívügye és szenvedélyesen támogatja ennek életben tartását és felvirágoztatását. A Nyugdíjas Klub és a Hangász Együttes lelkes énekese és színésze is. Rendszeresen fellép a községi rendezvényeken és mindemellett számos alkalommal képviselte Jászszentlászlót más települések kulturális rendezvényein is.

 

 

  • Vastag Istvánné népijáték-készítő alkotásai

Vastag Istvánné Katika 1996 után került a Jóléti Alapítványhoz, ahol kapcsolatba került Czár János fafaragó népművésszel és Garas Mihályné gyékényfonóval. Munka mellett tanulta ki a népijáték-készítés mesterségét. Katika kukoricacsuhéval dolgozik, ugyanis sok-sok türelmet, kézügyességet és fantáziát igényel. Legszívesebben parasztasszony-figurát készít, mivel abban édesanyját látja viszont. Volt már tárlata többek között a Pesti Vigadóban, tartott bemutató foglalkozást a Hungexpón, bemutatkozott a kiskunmajsai főtéri sokadalom keretében is.

 

  • Bánfi Attila makettjei és grafikái

Bánfi Attila gyerekkora óta nagyon szeretett rajzolni, e mellett pedig szívéhez nőtt a háromdimenziós élmény, a modellezés és a makettezés. Ezek közültöbbet is kiállítottak a Közösségi Ház egyik tárlatán. Elkészítette a Bismarck csatahajó, illetve az első világháborús vadászgép, a háromfedelű Focker kicsinyített mását. Legnagyobb műve egy középkori vitorlás hajó és egy újkori gőzős, melyhez minden egyes darabot saját maga gyártott le. Többek között készített még egy egyedi tervezésű faliórát kartonból.

 

 

  • Nagyistók János citerakészítő alkotásai

A citera ősi magyar hangszer, korábban egyszerű, ügyes kezű földművesek készítették. Nagyistók János több, mint negyven éve a Hangász Együttes tagja és ötven éve készít citerákat. Hangszerei száma meghaladja a száz darabot. Együttesük nem csak citerázik, de helytörténeti kutatómunkát is végez.

 
 
 
 
 
 
 
 
 
  • Sütő Lajos fafaragó alkotásai

    Képzőművészi pályája 1991-ben kezdődött, akkor határozta el a nyugdíjkorhatár szélén álló raktáros, hogy enged a család és a barátok unszolásának és komolyabban faragni kezd. A fia és családja után Nagyváradról Jászszentlászlóra átköltöző férfi és felesége az itt vásárolt házban is az egyik szobát műteremnek rendezte be, ahol nem csak faraghatott László, hanem a fali polcokon ki is állíthatta elkészült, divatos stílusirányzatoktól távol álló szobrait, kisplasztikait. Hagyatéka mintegy 110-120 db faragásból áll, melyet a család a Helytörténeti és Faluvédő Egyesületnek adott át gondozásra, bemutatásra.

     
     
     
     
     
  • Kordás József festőművész életműve

A festőművész 1973-74 között a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem hallgatója volt, ahol többek közt Dr. Pandur József és Soltra Elemér tanították. 1993 óta Jászszentlászlón él.         Fő műve a magyar Himnusz, melyet 1997-ben festett meg, és 1998-ban a Műcsarnokban mutattak be. Kordás József az expresszív nonfiguratív törekvés elkötelezettje. Mitológiai toposzok, bibliai témák, történelmi folyamatok tartoznak érdeklődési körébe.  Képei nem igazodnak semmilyen festői divatirányzathoz, nincs bennük ún. "posztmodern életérzés", mert egyediek és különlegesek. Nem található meg rajtuk a nagy példaképek stílushatása sem. Absztrakt képeire az erőteljes színek és az eredeti formavilág jellemző. Ösztönökből építkező belső lelkiállapotok tükröződnek munkáin. Műveit többek között kiállították Budapesten, Pécsett, Komlón, Kalocsán, Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Kiskunmajsán.

Főbb művei:

  • Carmen - olaj, vászon; 159x269 cm
  • Színvilág - olaj, vászon; 236x162 cm
  • Magyarország 1100 éve - olaj, vászon; 152x270 cm
  • Magyar Himnusz - olaj, vászon; 160x270 cm
  • EU-Himnusz-Beethoven Örömóda - olaj, vászon; 195x340 cm
  • Kék Duna keringő - olaj, vászon; 160x290 cm
  • Kardos Andrásné népművészeti munkássága

Nagy lelkesedéssel szervezte és tartotta egyben az Arany János Művelődési Ház Népdalkörét Kardos Andrásné Erzsike több mint 20 éven át. Az akkoriban megyeszerte ismert és kiválóra minősített csoport számtalan hazai bemutatkozása mellett Jugoszláviába is bemutatkozhatott. Legnagyobb sikerüknek az 1989-ben országos versenyen elért arany minősítésüket tartjuk. Az akkoriban vele éneklő asszonyok közül többen ma is részt vesznek a község kulturális életében.

 

  • Hidegné Szabó Évi festészete
  • Sándor Csaba grafikai munkái

    A Jászszentlászlón született és nevelkedett fiatalember autodidakta módon sajátította el az alapokat még fiatalon, majd a szakkönyvek és az internet segítségével képezte magát tovább. Témái a hétköznapi életben ért impulzusok alapján kerülnek a befogadó elé, különböző motívumok formájában. A községben több közös kiállításon mutatkozott már be. Kereső foglalkozása távol áll a művészettől, így esetében inkább hobbiról beszélhetünk, amely energiával és az alkotás örömével tölti el, a község nagy örömére.

     

     

  • ifj. Szabó Jenő fotográfiai munkái

    Már gyerekkorában is szívesen rajzolt és festett, grafikus pályára készült. Ilyen irányú ambíciója végül felnőttként teljesedett ki. A képalkotás eme gyorsabb módszere 2000 körül ejtette rabul, egy kis kompakt gép segítségével. 2004-ben már egy komoly digitális géppel lendült bele igazán, így például 2011-ben amikor - munkájából adódóan – rendezvényeket is fotózott, kb. 13.000 képet készített 68 programon. Kedvenc témái a csendéletek és tájképek sejtelmes fényviszonyok között. 2012-ben több helyi alkotó társaságában mutatta be művészi fotóit a nagyközönségnek a községi könyvtárban, grafikáit, szénrajzait és rézmetszeteit pedig 2015-ben a Közösségi Házban tekinthették meg az érdeklődők.

     

     

     

  • Hangász Együttes népművészeti munkássága

    A népzene és népdalok citerás kíséretére 1972-ben alakult citera együttes munkásságát folytatja az 1999-ben alakult Jászszentlászlói Hangász Együttes. 1999-2012-ig vezetője Mészáros Mihályné, művészeti vezetője Nagyistók János volt. 2012-től mindkét szerepet Kun-Szabó János tölti be. Ő vezeti a csoportot, a szakmai felkészüléseket és a bemutatkozásokat is. Számos hangfelvétel kíséri a csoport működését és ők segítették a községben a helytörténettel foglalkozó emberek önálló egyesületté alakulását is. Évente több alkalommal adnak műsort a szomszédos és a községet alapító településeken is. 2016 óta, a Faluhéten önálló citerás délutánt is szerveznek.

     

  • Tanári Kanári Kórus zenei munkássága

    1986 és 2010 között a jászszentlászlói Általános Iskolában minden évben nagyszabású Népdalversennyel ünnepelték meg Kodály Zoltán születésnapját. A műsor végén a tanárokból alakult alkalmi kórus is mindig fellépett. Kb. 1995-ben merült fel bennük az igény, hogy ne csak a dalversenyre készülve énekeljenek, hanem rendszeresen. Azóta a tanév idején hetente próbálnak, két-háromszólamú kórusművelet énekelnek. Az így kialakult együttesnek Magyar Jenő kolléga adott nevet: Tanári Kanári Kórus. (A jászszentlászlói Tollászkodók Egyesületének énekkara.) A kórus létszáma 2018-ban 16 fő volt. Rendszeres szereplői a községi rendezvényeknek helyben és a testvérközségekben, emellett szívesen lépnek fel a környező településeken is. A kórus fennállása óta kb. 100 dalt tanult meg és öt CD-t készített. Eddig egyetlen önálló hangversenyük 2018. május 26-án volt, a helyi Arany János Művelődési Házban.

     

  • Útmenti keresztek
     

    A katolikus egyház jelképeivel nem csak a liturgikus színtereken találkozhatunk, hanem olyan utak, csomópontok mentén is amely valamilyen okból nagy jelentőséggel bír a kereszt állítójának életében. Magánszemélyek, családok áldoztak arra, hogy köszönetet mondjanak, vagy irgalmat nyerjenek általa. Ilyen út menti keresztekből jelenleg hétről tudunk Jászszentlászló területén, amit szeretnénk megőrizni az utókornak, hiszen felmenőink életének szerves részét képezték. Többük előtt még ma is rendszeresen látni virágot, díszítést.

     

     

  • Báfni Anita Erzsébet kézimunkái

Anita ügyesen horgol, hímez és varr. Minden technikát önállóan, leírásokból tanult meg. Az otthonában található valamennyi függönyt, terítőt, díszpárnát, falvédőt ő készítette. Az évek során egyre ügyesebben díszítette munkáit, alkotásait kiállításon és az adventi kézműves vásáron is megismerhették már az érdeklődők. Tudását jól hasznosítja a Helytörténeti és Faluvédő Egyesületben, ahol férjével és társaival a község múltjának kutatásán, értékeinek megőrzésén fáradoznak. Törekszik arra is, hogy felhalmozott tudását átadja és a pihentető alkotás öröméből másnak is juttasson.

  • Ifj . Dékány Béla Dutra és Csettegő gyűjteménye

A csettegő a szocialista rendszer kényszer szülöttje, mely jól mutatja, hogy az akkori gazdálkodóknak milyen leleményességre volt szükségük ahhoz, hogy a hiányzó munkagépeket pótolják. Traktort, kisteherautót például akkoriban magánszemély nem vásárolhatott egészen a ’80-as évek elejéig, így kényszerűségből maguk alkották meg a gazdálkodást segítő járműveiket. Béla lelkesen gyűjti a magyar gépipar egyik leghíresebb termékét, a DUTRA traktorokat is, melynek minden típusa megtalálható gyűjteményében. Ez a márka világhírű hiszen Svédországtól Ausztráliáig ismerik. Béla gyűjteménye új darabjait alaposan ismeri, kívül-belül szakszerűen restauráltatja.

 

  • Kiss László festményei, fotói

A köztünk élő amatőr fotóst és festőt már kora fiatalsága óta érdekli ez a két művészeti ág, ezért autodidakta módon sajátította el mindkét technikát. Először csak fotózta az általa szépnek tartott környezetét, majd a látványt és érzéseit ecsettel próbálta visszaadni. Egyre bátrabban nyúlt más témákhoz is a festészet segítségével, így 2009-ben meg is mutatta alkotásait a községi könyvtárban nyílt önálló kiállításán.

 

 

 

 

  • Szunyi Sándor tárogató művészete

A tárogató török kori örökségünk, az egykori török sípból fejlődött, ma már tipikusan magyar hangszerként ismert eszköz, amelynek egyik kiváló mestere Szunyi Sándor. A hangszeren játszók hazánkban igen kevesen vannak, számuk kb. 20-22 főre tehető. Egyikük Sándor, aki a községi ünnepek, jeles események programját teszi még egyedibbé játékával.

Gyerekkori élmények hatására kezdett el tárogatón játszani, fiatalon több hangszert és zenei stílust is kipróbált. Életét végig kísérte a muzsikálás és ezek a tapasztalatok is segítették abban, hogy a tárogató mellett tegye le a voksát. Rendszeres résztvevője a tárogatósok évi országos találkozójának, ahol a nem csak játékával, hanem a tárogató fúvóka gyártásának ismeretével is kiemelkedik a többiek közül.

 

Sport

  • Győrök Imre rádió távírász emlékverseny

Szerencsések a jászszentlászlói emberek, mert ott volt Györök Imre bácsi, aki elindította a rádiós szakkört. Azzal inspirálta a gyerekeket, hogy ezzel eljuthatnak a világ számos pontjára. Az emlékversenyt az egykori matematika-fizikatanár, aki egyben a jászszentlászlói rádióklub alapító elnöke, emlékére rendezik meg. A sportág népszerűsítésére minden évben két versenyt is szerveznek Jászszentlászlón. A rádióamatőr sportnak többféle versenyága van. Ilyen például a rádiós tájfutás, amit a versenyzők maguk között csak rókavadászatnak hívnak. Másik ága a gyorstávírászat. Harmadik az éterversenyzés – melynek lényege, hogy adott idő alatt minél több országgal és ott élő rádióamatőrrel létesítsenek kétoldalú kapcsolatot. Negyedik pedig a rádiótöbbtusa. A többtusa hat versenyszámból áll. Vannak az úgynevezett morzés számok: az adás, a vétel és a rádióháló. Ezeknél morzejelekkel kommunikálnak. És vannak a technikai számok: a lövészet, a gránátdobás, és a tájékozódási futás.

 

  • Vass Zoltán emlékfutás

1990. május 9-én a forradalomi megtorlások elől menekülve lépte át Vass Zoltán közösségépítő sportember a román-magyar határt kisfiával, hogy itt Jászszentlászlón csatlakozzon feleségéhez és nagyobbik gyermekéhez. A helyi iskola testnevelő tanára volt 2006-ban bekövetkezett haláláig, így közvetlen kollégája, Horváth Árpád kezdeményezte emlékére a közös futást. Az évek során ez hagyománnyá vált, a Faluhét egyik eseménye lett, így őrizve meg Vass Zoltán pedagógus emlékét.

 

  • Győrök Imre munkássága

    Szerencsések a jászszentlászlói emberek, mert köztük élt Györök Imre bácsi, aki elindította a rádiós szakkört. Azzal inspirálta a gyerekeket, hogy ezzel eljuthatnak a világ számos pontjára. A helyi iskola fizika-matematika szakos tanára szinte minden szabadidejét a rádiós klub vezetésére és a rádiós klubba járó, versenyző gyerekek edzésére és versenyeztetésére áldozta. Az eredmények kiváló munkáját igazolták vissza, hiszen megyei, országos és nemzetközi versenyeken is az élvonalba tartoztak a tanítványai. A ’60-as években előfordult, hogy az Európa Bajnokságon a hazai csapat felét jászszentlászlói gyerekek alkották.

     

  • Szentlászló Kupa

2002-ben még Kinder Kupa néven (nevét a fő támogatóról, a kedvelt csokoládétermékről kapta) indult, majd hagyománnyá vált, a Szent László Általános Iskola által évente megrendezett focikupa, a helyi és a környező iskolák között. Ilyenkor találkoznak a sportágat kedvelő, általános iskolás korú gyerekek, akik tanáraik vezetésével az iskolát képviselve játszottak, versengtek egymással 8 évfolyamon 4 korcsoportban a kupáért és a legjobb kapus, gólkirály .. stb. címekért. A kupa szervezése Horváth Árpád helyi testnevelő tanár nevéhez fűződik.

Természeti környezet

  • Móricgáti láp

A láp 766,97 hektáros területének 2/3-a Jászszentlászló területén található, ahol igen gazdag az élővilág. Aki szinte nesztelenül tud mozogni a természetben, az találhat itt vöröshasú unkát, dunai tarajosgőtét, réti csíkot, nagy tűzlepkét, vérfű hangyaboglárkát, balogcsigát, vagy kisfészkű aszatot is némi szerencsével. Itt honos a földi orchidea fajok egyik ritka képviselője, a nőszőfű is.

 

  • Kerektó

    A helyiek által csak Kerektóként ismert időszakos vízállású szikes tó, természetes úton való feltöltődése előtt a község strandjának is otthont adott a ’20-as, ’30-as években. Ennek az alföldi szikes tónak a vize minősített gyógyvíz volt, bár ma már nem fürdenek benne. Jelenleg is természetvédelmi oltalom alatt áll, sekély vize vízimadarak kedvelt élőhelye. Szemfüles természetjárók láthatnak itt nagykócsagot, vizicsibét, szárcsát, különböző vadréce fajokat és bütykös hattyút is. Ez utóbbi fészkelésének különösen örülnek a helyiek, mert az egyben azt is jelenti, hogy egész nyáron lesz víz a tóban!

     

  • Nőszőfű

Szigorúan védett növényfaj a Jászszentlászló területén élő, Móricgáti lápon is előforduló (bugaci) nőszőfű mely a mérsékelt égövi, földi orchidea fajok egyike. Ennek a virágnak a rajzolt változata keretezi a Helyi Értéktár logóját is, mely egy fiatal Értéktár Bizottsági tag, Szekeres Ágnes munkája. 

 

 

 

 

 

Nemzeti értékeink széles körű hazai és külföldi bemutatása, megismertetése, nyelvi, szellemi, kulturális, gazdasági teljesítményünk, természeti és épített értékeink elismertetése, valamint a nemzeti arculat erősítése egyaránt kiemelkedő jelentőségű. Ennek megfelelően községünkben működik Helyi Értéktár Bizottság, amelyben a település vezetése éppúgy képviselteti magát, mint a téma iránt elkötelezett helyi lakosok. Kérjük, hogy javaslataival Ön is segítse munkájukat! (Írhat például elektronikus levelet a jaszszentlaszloiertektar@gmail.com címre)


Jászszentlászló Települési Értéktár Bizottság tagjai:

Elnök: Nagy András polgármester

Tagok:

Valentovics Beáta jegyző

Mészáros László (telefon: 06 30 430 7561)

Rókus Róbert

Bánfi Attila

Szekeres Ágnes (e-mail: jaszszentlaszloiertektar@gmail.com)

Lajkó Gergely